S01
E01
Miért akarna egy magyar, feltehetően nemesi családból származó, viszonylag gazdag fiatalember kimenni Amerikába, családját és barátait hátrahagyva? Ahogy egyik könyvében írta: ”egy okból mentem Amerikába: hogy saját szememmel lássam ezt az áldott országot”.
Haraszthy Ágoston vasúton, gőzhajón jutott el Londonba, és innen már unokatestvérével, Fischer Károllyal utaztak tovább. Egy bizonyos Bennett kapitány segítette őket kiválasztani a megfelelő hajót, és végül egy Sámson nevezetű hajóra esett a választás, amelyre 1840. április 30-án szálltak fel. Negyven napon át hánykolódtak az óceánon az ígéret földje felé. Ez alatt az utasok nagy részét tengeribetegség gyötörte, de nem Haraszthyt, ha a bor címkéken látható képmásának hinni lehet, ahol köszöni, jól van. A még felhőkarcoló-mentes New Yorkban értek partot.
E01
Miért akarna egy magyar, feltehetően nemesi családból származó, viszonylag gazdag fiatalember kimenni Amerikába, családját és barátait hátrahagyva? Ahogy egyik könyvében írta: ”egy okból mentem Amerikába: hogy saját szememmel lássam ezt az áldott országot”.
Haraszthy Ágoston vasúton, gőzhajón jutott el Londonba, és innen már unokatestvérével, Fischer Károllyal utaztak tovább. Egy bizonyos Bennett kapitány segítette őket kiválasztani a megfelelő hajót, és végül egy Sámson nevezetű hajóra esett a választás, amelyre 1840. április 30-án szálltak fel. Negyven napon át hánykolódtak az óceánon az ígéret földje felé. Ez alatt az utasok nagy részét tengeribetegség gyötörte, de nem Haraszthyt, ha a bor címkéken látható képmásának hinni lehet, ahol köszöni, jól van. A még felhőkarcoló-mentes New Yorkban értek partot.
Majd elindultak a Hudson folyón a Nagy-tavak felé, ahol aztán Wisconsin államban telepedtek le. Itt Haraszthy megalapította a mai Sauk City (Wisconsin ma létező legöregebb települése) elődjét, a Wisconsin folyó partján fekvő Széptájat, egy valóban szép tájon. Ezzel Haraszthy az első magyar amerikai állampolgárrá is vált. 1842-ben hazatért Magyarországra és kiadatta Utazás Éjszakamerikába c. könyvét, ami 1844-ben meg is jelent, ez volt a második könyv, amit Amerikáról magyarul írtak.
1848 táján Haraszthynak nem a "Talpra magyar" járt az eszében, hanem Kalifornia és az arany, így aztán apját és anyját is számolva tíztagú családjával vonatra szállt, és 1849 márciusában elindultak San Diego felé.
E02
Tehát 1849 decemberében Haraszthy és családja leszállt a vonatról egy kezdetleges San Diego-i vasútállomáson. Készen állt arra, hogy új életet kezdjen. Nem sokkal érkezése után összebarátkozott egy bizonyos Juan Bandinivel, egy spanyol-származású kaliforniaival, akivel nekiláttak San Diego meghódításához.
Hogy mit csinált itt Haraszthy? Ugyanazt, amit Széptájon, csak sokkal nagyobb méretekben. Mire megérkezett a tavasz, már ő üzemeltette a postakocsikat, gyümölcsösei voltak a környéken, volt hentes boltja, emellett pedig temérdek építkezésbe vetette bele magát. Haraszthy és Juan akkora sebességgel láttak hozzá terveik megvalósításához, hogy az emberek San Diego központját elkezdték Haraszthy negyedként emlegetni.
Így történt, hogy 1850. április 1-jén Haraszthy Ágostont választották meg San Diego első seriffjének. Haraszthy tekintélyes megjelenésével és termetével rendkívül jó seriffnek bizonyult. Az ő seriffsége alatt vált San Diego várossá, valamint ő építtette a település első kőépítésű fogdáját.
De Haraszthy Ágostont nem olyan fából faragták, hogy ennyivel beérje.
Két év tisztességes seriffkedés után 1852 márciusában elkezdett földeket vásárolni a mai San Mateo területén, kifejezetten szőlőtermesztés céljából. Sokat kísérletezett itt, a szőlőtőkéket postán hozatta be Európából és a keleti partról, de négy év próbálkozás után megállapította, hogy a levegő páratartalma túl magas a borszőlő termesztéséhez. Haraszthy nem adta fel, 1856-ban megvett egy kisebb borászatot Sonoma mellett, kb. 50 km-re északra San Mateo-i földjeitől, és elnevezte Buena Vista-nak. Felvette Alfred Krugot borásznak, és elkezdődtek az újabb munkálatok.
E03
Most kicsit magára hagytuk kedvenc tizenkilencedik századi, magyar emigráns hősünket. Pontosan négy évre feledkezünk meg róla, mialatt ő igazán buzgón dolgozott, olyannyira, hogy 1861-ben a kaliforniai kormányzó megbízta egy jelentés megírásával. Ebben a kaliforniai szőlő nemesítéséhez legjobban alkalmazható módszerekről kellett pontos információkat adnia. Haraszthy tehát elutazott Európába, hogy tájékozódjon, és oltványokat szerezzen. Átutazta Franciaországot, Svájcot, Olaszországot, és még egyszer utoljára Magyarországra is ellátogatott. Közel 100 000 oltvánnyal tért vissza Kaliforniába.
Amikor megérkezett, Haraszthy szinte azonnal benyújtotta a jelentést európai utazásairól. Azt állította, hogy az általa meglátogatott országokban sehol olyan nagy lehetőséget nem látott bortermesztésre, mint Kaliforniában. De ami még lenyűgözőbb, megjósolta, hogy Kalifornia híresebb lesz a borairól mint az aranyáról az aranyláz korában. Ezt akkoriban senki nem gondolta volna. Két évvel később Haraszthy megalapította a Buena Vista Szőlészeti Társaságot, ami Kalifornia (néhány történész szerint az egész Egyesült Államok) első nagyvállalata lett. Ekkor barátkozott össze Mariano Guadalupe Vallejoval, aki nem csak Sonoma alapítója, de Haraszthy szomszédja is volt. Miközben az Egyesült Államok nagy részét a polgárháború sanyargatta, 1863 június 1-én Haraszthy két fia feleségül vette Vallejo két lányát, ezzel egyesítve a két családot.
De mit is csinált a Haraszthy 100 000 kitűnő minőségű szőlőoltvánnyal? Semmi különöset, csak létrehozta A Világ Legnagyobb Borászatát. Legalábbis így tekintettek rá akkortájt, az 1860-as évek közepén. Több mint 300 féle szőlőt termesztettek egy időben, és nemcsak bort, de kifejezetten jó minőségű pezsgőt és brandyt is készítettek. Ez akkora tiszteletet keltett a sonomaiakban, hogy Count Haraszthynak szólították. Bátran kijelenthetjük, hogy Haraszthy szinte egymagában átalakította a kaliforniai boripart. Ahol egykor néhány iszákos szőlőgazda termelte a bort, ott akkor már világszerte ismert, kifinomult szeszeket gyártó gazdaságok voltak, ahonnan a borokat világszerte szállították, dicsérték és fogyasztották. Ekkor azonban megtörni látszott ez a sikertörténet. Az ok, amiért a gyors felemelkedés után bekövetkezett a gyors hanyatlás, a filoxéra volt. Jóformán ismeretlen volt ez a szőlőn élősködő rovar, így az ellene való védekezés is. Haraszthy üzleti modelljét romokban hagyta ez a járvány, hatalmas adóságokba taszítva a szőlészeti társaságot. Ennek a vége az lett, hogy a vállalat részvényesei 1867-ben kerek-perec kirúgták Haraszthyt az általa alapított Társaságból.
Vajon hogyan tovább ezek után Haraszthy számára? Ötvenöt évesen a kaliforniai borkultúra atyjának borászat és pénz nélkül kellett ellátnia családját. Hogyan tovább? Már csak a következő évjáratokból derül majd ki, de egyet biztosan ígérhetünk az olvasónak: Haraszthyt keményebb fából faragták ahhoz, hogy csak úgy feladja.